HÁZIREND
a
Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola és Sportiskolai Módszertani Központ tanulói számára

 

 

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés............................................................................................................................................................. 2

I.1. A házirend célja.................................................................................................................................................. 2

I.2. A házirend hatálya............................................................................................................................................... 2

I.3. A házirend elfogadása........................................................................................................................................... 2

II. A tanulói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének általános szabályai.......................................................... 4

II.1. Tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése...................................................................................................... 4

II.2. A tanuló jogai.................................................................................................................................................... 6

II.3. A tanulók kötelességei........................................................................................................................................ 7

II.4. A tanulók tantárgyválasztása.................................................................................................................................................... 8

II.5. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás.................................................................................................................................................. 8

II.6. Tanulói jogorvoslat és a szociális gondoskodás egyéb formái iskolánkban.................................................................... 8

II.7. Térítési díj, tandíj befizetése, a tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás.................................................................................................................................................................... 9

II.8. A tanulói jogokkal kapcsolatos információforrások hozzáférésének lehetőségei az intézményben, a házirend nyilvánossága.9

III. Az iskola tanulóinak munkarendje.......................................................................................................................... 10

III.1. Tanév rendje................................................................................................................................................... 10

III.2. A hetes feladatai.............................................................................................................................................. 12

III.3. Tanulói ügyelet................................................................................................................................................ 12

III.4. A munkarend egyéb szabályai............................................................................................................................. 12

IV. Tanulók közösségei, a diákönkormányzat................................................................................................................ 13

IV.1. A diákönkormányzat véleményezési joga............................................................................................................... 13

IV.2. A diákönkormányzat egyetértési joga................................................................................................................... 13

IV.3. A diákönkormányzat döntési joga......................................................................................................................... 13

IV.4. A diákközgyűlés................................................................................................................................................. 14

V. A tanulók magatartásának, megjelenésének általános szabályai..................................................................................... 15

V.1. Tanulók magatartásának szabályai.......................................................................................................................... 15

V.2. Tanulók megjelenésének szabályai......................................................................................................................... 16

VI. A tanulók hiányzása, mulasztása.............................................................................................................................. 17

VII. Tanulók értékelése, minősítése............................................................................................................................. 19

VII.1. Tanulmányi munka értékelése............................................................................................................................. 19

VII.2. Az osztályozóvizsga............................................................................................................................................ 19

VII.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése.............................................................................................. 20

VII.4. Jutalmazás, dicséret.......................................................................................................................................... 21

VII.5. Figyelmeztetés, büntetés, a tanuló kártérítési felelőssége...................................................................................... 23

VIII. Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának rendje................................................................. 25

IX. A házirend felülvizsgálata....................................................................................................................................... 27

X. Az alkalmazott jogszabályok gyűjteménye.................................................................................................................. 28

 

I. Bevezetés

I.1. A házirend célja

Minden közösség igényel szabályokat, amelyek a közösség tagjainak cselekedeteit, egymáshoz való viszonyát, kapcsolataik rendjét rögzítik. Az így kialakított rend és szabályok az együttműködést és a lehetséges ütközések elkerülését szolgálják. A házirend elsődleges célja, hogy keretet biztosítson a diákok számára egyéniségük kiteljesedéséhez s a tanulmányi munkájuk mind sikeresebb elvégzéséhez.

I.2. A házirend hatálya

A házirend oldalai egy „szerződés pontjai”, amelyet iskolánk, mint közösség és minden egyes tanulója, mint egyén köt egymással. Természetesen, amikor valaki eldönti, hogy belép iskolai közösségünkbe azzal e „szerződést” elfogadja, számára ennek betartása kötelezővé válik.

A házirend előírásait az iskolába járó tanulóknak, és a tanulók szüleinek, valamint az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak egyaránt be kell tartaniuk.

Hatálya azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkozik, amelyet a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

I.3. A házirend elfogadása

A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40§. (9) bekezdése értelmében a Házirend módosításához a Szülői Választmány és az iskolai diákönkormányzat egyetértését beszereztük. A törvényben biztosított jogunknál fogva a Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola és Sportiskolai Módszertani Központ házirendjét elfogadjuk. 

 

 

………………………………………………….

Németh Zsolt

igazgató

Győr, 2010. február 9.

 

Egyetértés

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61.§ (3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola, és Sportiskolai Módszertani Központ házirendjének tartalmával egyetértünk.

 

………………………………………………….

Szülői Választmány elnöke

Győr, 2010. febr. 9.

 

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§ (3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola, Szakiskola és Sportiskolai Módszertani Központ Házirendjének tartalmával egyetértünk.

 

 

………………………………………………….

Diákönkormányzat elnöke

Győr, 2010. február 9.

 

 

A fenntartó jóváhagyása:

Győr, 2010. február 9.

 

………………………………………………….

Fenntartó

II. A tanulói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének általános szabályai

II.1. Tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése

Tanulói jogviszony létesítése

Tanulói jogviszonyt az intézményben felvétel vagy átvétel után lehet létesíteni az alábbi oktatási szerkezet szerint:

Szakközépiskola: 9-12. évfolyam

·         érettségi vizsgára,

·         felsőfokú iskolai továbbtanulásra felkészít,

·         előkészít szakképzésbe való bekapcsolódásra.

Szakiskola: 9-12. évfolyam

·         Szakmai vizsgára felkészít, szakmára képesít.

Érettségi utáni szakképzés: 1 vagy 2 év, 13-14. évfolyam

·         Szakmai vizsgára felkészít, szakmára képesít.

Felnőttképzés:

·         akkreditált intézmény, /iskolarendszeren kívül/

 

Felvétel a 9. évfolyamra

·         középiskolai belügyi rendészeti osztályba,

·         sportakadémiai jellegű kézilabda osztályba,

·         középiskolai sportosztályba: 

1.) a 7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredményeket vesszük figyelembe (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, testnevelés) – 25 %-ban vehető figyelembe,

2.) a sportakadémiai jellegű kézilabdaosztályba és az általános sportosztályba sportképességek felmérése (ingafutás, kötélmászás, karhajlítás, felülés, törzsemelés) továbbá a kézilabda sportosztályba kézilabda sportági feladatok felmérése – 25 %-ban vehető figyelembe,

3.) központi írásbeli felvételi megírása (magyar-szövegértés és matematika) 50 %-ban vehető figyelembe.

·         közlekedésüzemvitel orientációs és alapozó osztályokba,

·         közlekedésautomatikai műszerész osztályba

1.) a 7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredményeket vesszük figyelembe (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, technika vagy informatika) – 50 %-ban vehető figyelembe,

2.) központi írásbeli felvételi megírása (magyar-szövegértés és matematika) – 50 %-ban vehető figyelembe.

·         motorkerékpár-szerelő osztályba,

1.) a 7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredményeket vesszük figyelembe  – 100 %-ban kerülnek beszámításra.

Felvételi további eljárási szabályai a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet alapján:

·         sajátos nevelési igényű tanulóknál szülői kérelem és szakértői vélemény alapján, az abban megfogalmazott javaslatok figyelembevételével, a jogszabályban biztosított, eltérő bánásmód alkalmazandó,

·         felvételi rangsor készítésénél egyenlő pontszám esetén a jogszabályban jelzetteknek megfelelően előbbre rangsorolandók: 

1. a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló,

2. akinek lakóhelye az iskola székhelyének településén található,

3. akinek sajátos helyzete indokolja, így a velünk együttműködésben lévő oktatóbázis illetve egyesület által javasolt tanulók.

Az eljárásrend a 24/2009. (V.25) OKM rendelet 3. számú melléklete szerint zajlik.

Felvétel az érettségi utáni szakképző évfolyamainkra

·         légi közlekedésüzemvitel-ellátó szakra

·         vízi közlekedésüzemvitel-ellátó szakra,

·         vasútüzemvitel-ellátó szakra,

·         közúti közlekedésüzemvitel-ellátó szakra,

·         szállítmányozási ügyintéző,

·         motorkerékpár-szerelő szakra:

1.) sikeres érettségi vizsga,

2.) előzetes jelentkezés a szakképzésekre minden év február 28-ig, majd az érettségi letétele után július 1-ig.

3.) felvételi elbírálás július 25-ig.

4.) beiratkozás: minden év augusztus 24-ig.

Szakképző évfolyamainkra már a 9. évfolyamtól lehet jelentkezni a szakképzési törvény értelmében, a szakok az OKJ szerint szervezhetők. 

Az iskola az adott tanév induló osztályait s azok jellemzőit, minden évben, felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra.

Átvétel más intézményből

Más iskolából történő átvétel esetén a tanuló szülőjének kérvényt kell írnia az igazgatóhoz, melyben kéri gyermeke átvételét. Az átvételről az igazgató dönt.

Tanulói jogviszony megszüntetése

Megszűnik a tanuló jogviszonya a Közoktatási törvény 75.§-ban leírt esetekben.

Tanköteles tanuló esetén szülői kérvény, valamint másik iskola átvételi igazolása szükséges a tanulói jogviszony megszüntetéséhez.

A tanulói jogviszony megszűnése esetén a tanuló köteles elszámolni esetleges könyvtári, egyéb iskolai felszerelésekkel kapcsolatos, illetve pénzügyi tartozásaival.

Az osztályfőnöknek a tanulót törölni kell a névsorból, a törzslapot és a bizonyítványt a megfelelő záradékkal kell ellátnia.

 

A tanulók jogait és kötelességeit részletesen a közoktatási törvény (KTV. 10-12.§) és további közoktatással kapcsolatos jogszabályok tartalmazzák. Azok elérhetőségét a házirend II.8 (A tanulói jogokkal kapcsolatos információforrások hozzáférésének lehetőségei az intézményben, a házirend nyilvánossága) pontja tárgyalja.

II.2. A tanuló jogai

§         Minden tanuló joga, hogy iskolánkban biztonságos és egészséges környezetben oktassák és neveljék;

• személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, megalázó bánásmódnak ne vessék alá;
• vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai jogait gyakorolhassa mindaddig, míg ezzel mások jogait nem sérti.

§         A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítják az iskolánkban. A tanév elején meghatározott és ismertetett időben rendelő iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését.

§         A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolánkban diákönkormányzat működik, melybe minden diák választó és választható lehet, és ott képviselői útján részt vehet a döntések meghozatalában.

§         A tanuló tájékoztatást kérhet tanárától a tanulmányi előmeneteléről, az érdemjegyeivel összefüggő kérdésekről, az osztálynaplóba bekerülő egyéb bejegyzésekről (például: késés, mulasztás, dicséret, figyelmeztetés), az osztályzásra beadott  munkáinak értékelési szempontjairól. A tanuló érdemjegyeit – minden tanítási hónap 8-ig frissített – interneten elérhető „elektronikus ellenőrzőn” keresztül is nyomon követheti.

§         A tanuló az iskola létesítményeit, eszközeit rendeltetésszerűen használhatja az illetékes szaktanár felügyeletével illetve engedélyével a VIII. pontban (Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának rendje) ismertetettek szerint.

§         A tanuló joga, hogy a 10. évfolyam végén érettségire felkészítő tantárgyat és ehhez kapcsolódó felkészülési szintet válasszon két tanítási óra tartamára. Ezek az órák a tanuló egyéni órarendjébe kerülnek beépítésre.

§         A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját egy héttel hamarabb megismerje, és egy tanítási napon maximum 2, s hetente legfeljebb 3 – a haladási naplóba előre bejegyzett - témazárót írjon. (Témazárónak minősül a nagyobb tanegységet átfogó, minimum 45 perces írásbeli számonkérés.)

§         A tanulónak az osztályzásra beadott  munkáit legkésőbb a beadástól  számított 15 - tanítással töltött - munkanapot követő első közös tanítási óráig kijavítva, leosztályozva, és értékelve vissza kell kapnia.

§         A szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig a tanulónak joga, hogy saját kérelmére – kiskorú tanuló esetén a szülők aláírásával – osztályzatai megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

§         A tanuló véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a diákok nagyobb közösségét érintő iskolai ügyekkel kapcsolatban, az emberi méltóság tiszteletben tartásával.

• A Közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
• A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének is legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

§         A tanulónak joga, hogy az iskolában - tanári irányítás mellett  működő - iskolarádió és a negyedévenként megjelenő iskolaújság munkájába bekapcsolódjon.

§         A tankönyvpiac rendjéről szóló törvénynek megfelelően ingyenes tankönyvellátásban részesülnek, az arra jogosult tanulók.

§         A tanulónak - családja anyagi helyzetétől függően - joga van kedvezményekhez, szociális támogatáshoz (kedvezményes étkezés, tanszerellátás). Indokolt esetben tankönyvtámogatást igényelhet akkor is, ha az nem alanyi jogon jár neki. Ennek szabályozását a II.5 (Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás) pont tartalmazza.

§         Az iskola igazgatója tanév közben indokolt esetben és csak a tanuló – a szaktanár, valamint a szülő által is véleményezett és aláírt – írásbeli kérelmére felmentést adhat bármelyik tanórai foglalkozáson való további részvétel alól, illetve engedélyezheti új tantárgy felvételét.

• A testnevelési óra alól tartós ideig felmentett tanulók számára az iskola könnyített illetve gyógytestnevelést szervez, melyen az érintett diákok részvétele kötelező.

§         A tanuló az igazgató engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

A tanulót a fent említett jogok gyakorlása megilleti a beiratkozástól kezdődően a tanulói jogviszony fennállásáig.

II.3. A tanulók kötelességei

§         A tanuló kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, felkészüljön a tanórákra, a dolgozatokat megírja, a házi feladatait elkészítse.

§         A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vegyen, azok kezdetére pontosan megjelenjen.

• Köteles megjelenni minden iskolai ünnepélyen (tanévnyitó, tanévzáró, ünnepi megemlékezések, hagyományos iskolai rendezvények).

§         A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó szabályokat betartsa az iskolában és az azon kívüli iskolai rendezvényeken.

• Úgy éljen a jogaival, hogy azzal az iskola közösségének érdekeit ne sértse, tanuló társait tanulási tevékenysége közben ne zavarja, tanuláshoz való jogukat tiszteletben tartsa.

§         A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

• elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket;
• betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a szaktanároktól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült;
• megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetében pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

§         A tanuló köteles, saját környezetét, és az általa használt eszközöket rendben, épségben tartani, a személyi és közösségi tulajdont megvédeni, ezért lopás vagy rongálás esetén ezt a tényt jelezni az ügyeletes tanárnak, vagy az órát tartó szaktanárnak. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola gondnokánál kell leadni.

§         A tanuló kötelessége az iskolai munkarendet érintő tevékenységét (egyesületben sportolás, egyéb tanulmányok,...), valamint az adataiban (név, lakcím, osztály, telefonszám,…) bekövetkezett változást az osztályfőnöknek bejelenteni.

§         A tanuló köteles az állandó iskolai felszereléséhez tartozó ellenőrző könyvet, diákigazolványt, valamint a tanórai munkájához szükséges könyveket, füzeteket és egyéb – szaktanárok által meghatározott - eszközöket rendben magánál tartani és a tanítás befejeztével azokat minden nap hazavinni. ;

• a tantárgyanként vezetett füzetbe, a szaktanár által táblára felírt illetve lediktált órai vázlatot, feladatmegoldásokat leírni;
• érdemjegyeit az ellenőrző könyvbe tanári felszólítás nélkül beírni, a szaktanárral aláíratni és az abba beírt érdemjegyeket, bejegyzéseket, közléseket 3 napon belül szüleivel (gondviselőjével) aláíratni.
• Érettségire felkészítő foglalkozások választása a 10. évfolyam végén nem csupán joga, de kötelessége is tanulóinknak.
• A sajátos nevelési igényű tanulók esetében – miután a sajátos nevelési igény szakvélemény alapján nyilvánvalóvá vált – az iskola igazgatója határozatot hoz a módszertani megsegítésre, illetve az egyéni értékelésre vonatkozóan. Ebben az esetben kötelező igénybe venni a fejlesztő pedagógus segítségét.
• Sportolóinknak és a tanulásban egyéb ok miatt elmaradt tanulóinknak – osztályfőnöki vagy szaktanári javaslatra – kötelező részt venni a számukra szervezett felzárkóztató foglalkozásokon.

II.4. A tanulók tantárgyválasztása

A választásnál figyelembe kell venni, hogy a tanulócsoportok kialakításakor minimum 12 fős létszám szükséges. Az iskola igazgatója az erre vonatkozó javaslatát előzetesen szóbeli tájékoztatás során ismerteti a Diákönkormányzat és a  Szülői Választmány tagjaival, valamint a nevelőtestülettel, majd kikéri véleményüket.

Március 15-ig közzéteszi a véglegesített tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül a tanuló választhat. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a választható tantárgyakat, azok heti óraszámát, meg kell határozni a felkészítés szintjeit, és lehetőség szerint az egyes tantárgyakat oktató pedagógus nevét.

Április 15-ig a tanulónak döntenie kell a választásról. Írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a nem kötelező tárgyak közül melyik tantárgyat választja. A nyilatkozat kitöltésével vállalja, hogy döntése legalább 1 tanévre szól, azt csak a tanév végén módosíthatja. 18 év alatt a tanuló a szülővel közösen dönt.

Május 20. után a választott tárgy és felkészítési szint a tanuló számára a következő tanévre kötelezővé válik, és rendes tanórának minősül mind a délelőtti, mind a délutáni foglalkozások esetén.

II.5. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás

Szociális rászorultság megléte esetén adható az úgynevezett „nem alanyi jogon járó támogatás”. Ennek megvalósulási formái:

·       pénzbeli támogatás,

·       könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés.

Ezeket az igényeket az iskola természetesen csak akkor tudja kielégíteni, ha arra módja és lehetősége van.

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás odaítélésére, a támogatás konkrét módjára (támogatás összegére, tartósan kikölcsönözhető tankönyvre) az osztály-diákönkormányzat, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős véleményének kikérése után az igazgató dönt.

Odaítélése – az iskola lehetőségeinek keretén belül - a következő szempontok figyelembe vételével történik:

·       az egy főre jutó jövedelem nagysága,

·       egyéb szociális körülmény,

·       tankönyvtámogatás mértéke,

·       a tanuló iskolai tevékenysége (tanulmányi, közösségi, versenyek, …).

II.6. Tanulói jogorvoslat és a szociális gondoskodás egyéb formái iskolánkban

§         A tanuló jogainak, érdekeinek megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola igazgatójától, osztályfőnökétől, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől tanácsot, segítséget kérhet, eljárást indíthat, továbbá igénybe veheti a nyilvánosság erejét.

§         Ha az iskola igazgatójához kérelemmel fordul, abban le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz érdemi elbírálásáról, a benyújtást követő 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni és arról a tanulót írásban értesíteni.

§         A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az iskolában kifüggesztett fogadóórákon érhető el.

§         A tanuló joga, hogy minden érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz is fordulhat.

§         Iskolánkban fejlesztő pedagógus működik. Fogadóóráiban a szülők és tanulók számára egyaránt elérhető.

§         Életvezetési, lelki problémáival az iskola minden tanulójának jogában áll az anonim lelki tanácsadó szolgálathoz fordulni. Az iskola védőnője állandóan, egy pszichológus pedig igény esetén áll a tanulók rendelkezésére.

§         Intézményünk rendelkezik Esélyegyenlőségi Tervvel. Ebben rendelkezünk a tehetséges tanulóinkkal, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő törődés különböző formáiról.

§         Iskolánk a – Győri Bercsényi Miklós Közlekedési Szakközépiskola és Gimnázium Alapítványa a Tanulóifjúságért – néven alapítványt működtet. Az alapítvány kuratóriumának döntése alapján támogatás adható az alapító okiratban megfogalmazottak szerint: az iskolába felvételt nyert, ott tanulói jogviszonyban álló, vagy a legutóbbi tanévben tanulói jogviszonyban volt diákok és diákcsoportok iskolai tevékenységével szorosan összefüggő vagy egyébként az ahhoz kapcsolódó társadalmilag hasznos tevékenység végzésére, ezen kívül ugyanezen kört érintően az iskola által támogatott szabadidős programok anyagi támogatására, rendkívüli vagy rendszeres egyéni segélyezés formájában.

II.7. Térítési díj, tandíj befizetése, a tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás

A lehetséges térítési díj és tandíj fizetéséről az SZMSZ 6.8 pontja rendelkezik.

Az iskola tanműhelyében a tanuló által készített és értékesítésre szánt dolgokért a tanulót díjazás illeti meg, melyet az SZMSZ 14. sz. melléklete tartalmaz.

II.8. A tanulói jogokkal kapcsolatos információforrások hozzáférésének lehetőségei az intézményben, a házirend nyilvánossága

Az oktatással kapcsolatos törvények, közlönyök, a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint az Intézményi Minőségirányítási Program elérhető - munkaidőben - az igazgatóhelyettesi irodában, egyéb tájékoztató és ismeretterjesztő kiadványok – nyitvatartási időben - az iskola könyvtárában, valamint az iskola honlapján. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az osztályfőnököknél valamint munka-, illetve nyitvatartási időben:

·       az igazgatóhelyettesi irodában,

·       a tanári szobákban,

·       a diákönkormányzat helyiségében,

·       a könyvtárban.

Beiratkozáskor a házirend tanulmányozásának lehetőségét ismertetni kell a szülőkkel és tanulókkal egyaránt.

A házirendet ismertetni kell:

·       a tanulókkal minden tanév elején osztályfőnöki órák keretében,

·       a szülőkkel az első szülői értekezleten.

A módosított házirend változásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:

·       a tanulókat osztályfőnöki órán a hatályba lépést megelőzően,

·       a szülőket a jóváhagyást követő első szülői értekezleten.

Minden tanévben legalább egy osztályfőnöki órán a tanulói jogokkal kapcsolatos felvetésekkel foglalkozni kell.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a fogadó órákon vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

 

III. Az iskola tanulóinak munkarendje

III.1. Tanév rendje

Tanítási év (szorgalmi idő) rendje

Az iskola az éves munkatervében határozza meg a tanév helyi rendjét, amely tartalmazza a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünidők időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti illetve iskolai ünnepek időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, a szülői értekezletek és fogadónapok tartásának, a vízi- és sítáboroknak, a diáknapnak  és egyéb hagyományos rendezvényeknek az időpontjait.

Tanítási hét, tanítási nap rendje

Az iskolai munkahét 5 tanítási napból áll, melynek az egyes osztályokra vonatkozó heti időbeosztását az iskolai órarend határozza meg. A tanítási nap a tanítási órák megtartására, valamint a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozás (pl.: a pedagógiai program szerinti tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvény) megtartására fordított nap, amelyikben a foglalkozási órák száma eléri a hármat.

Iskolánkban az első tanóra 8⁰⁰ órakor kezdődik. Iskolába érkezni kezdés előtt 10 perccel, vagyis 7⁵⁰-ig kell. Ekkor a bejárati ajtó bezárásra kerül és a késő tanulók csak az ellenőrző leadása, vagy az adataik portán történő bediktálása után mehetnek be az épületbe. A késő tanulókkal szemben az osztályfőnök alkalmaz szankciókat (lásd. VI. fejezetben (A tanulók hiányzása, mulasztása))

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

A tanítási órák 45, a felfrissülést szolgáló tanítási órák közötti szünetek pedig 10 percesek, kivétel a 3-4. óra közötti „nagyszünet”, amely 20 perces. Néhány speciális esetben (iskolai ünnepélyek, rendezvények, hangverseny-, múzeumlátogatások, stb.) „rövidített” tanítási órák megtartására kerülhet sor. Ekkor a tanítási órák 30 percesek az órák közötti szünetek időtartamának változatlansága mellett. Rendkívül indokolt esetben az intézmény igazgatója engedélyt adhat a 0. óra megtartására.

A szüneteket az iskola épületében és a régi épület valamint futófolyosó közötti belső udvaron tölthetik el a tanulók. A belső udvar pontos rendjéről a házirend VIII. (Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának rendje) fejezetében található szabályozás.

A szünetekben tanulóknak lehetőségük van a jogszabályban meghatározottak szerinti, szerződéses módon üzemeltett büfé szolgáltatásait igénybe venni.

Tanítási időben – beleértve a tanórák közötti szüneteket is – engedély nélkül az iskola nem hagyható el. Engedélyt az osztályfőnök (az órát adó szaktanárral egyeztetve), vagy az igazgató és a helyettesei adhatnak. Az engedélyt kiléptető-kártyával meg kell erősíteni!

A kiléptető-kártyák használatának rendje

Minden osztály külön sorszámozott és nyilvántartott kiléptető-kártyákkal rendelkezik, amiket az osztályfőnök kezel. A kártyát az osztályfőnök vagy távolléte esetén a tanáriban tartózkodó szaktanár adja oda a kilépésre engedélyt kapott tanulónak. Az osztályfőnök (vagy hiányzása esetén a szaktanár) az elengedés tényét, idejét a tanuló ellenőrzőjének hátuljában rögzíti, azt aláírja, majd átadja a kiléptető-kártyát. A tanuló a kiléptető-kártyával és az ellenőrzőjével az igazgatóhelyettesi irodába megy, ahol szintén engedélyt kér az iskola elhagyására. Pozitív elbírálás esetén, a portán leadja a kártyát, majd adatait bediktálja a portásnak. A portás feljegyzi a kilépő tanuló nevét, osztályát, a kilépés időpontját és a leadott kiléptető-kártya sorszámát. A tanuló ezek után távozhat az iskolából. Amennyiben még aznap visszatér, a kiléptető-kártyát felveszi, és visszaviszi az osztályfőnökének. Abban az esetben, ha már nem jön vissza az intézménybe, másnap az osztályfőnök veszi fel a kiadott kártyát, vagy kártyákat.

Ha a tanuló engedély, vagyis kiléptető-kártya nélkül hagyja el az intézményt az órák igazolatlannak tekintendők, tehát az utólagosan hozott igazolás nem fogadható el!

A kiléptető-kártyák hamisítása, másolása fegyelmi eljárást von maga után!

A tanóra rendje

Becsengetéskor minden tanulónak a foglalkozás helyére kell mennie, a büfé területét és a belső udvart el kell hagynia. A testnevelés alól történő felmentés nem jelenti a tanóráról való felmentést, így a felmentett tanulóknak is meg kell jelenniük a testnevelés órán.

A késve érkezők esetében a tanár VI. fejezetben (A tanulók hiányzása, mulasztása) leírtak szerint jár el.

A tanulók az osztályba belépő tanárt felállással köszöntsék, a hetes jelentését állva hallgassák végig.

Becsengetéskor órarend szerinti felszerelését, taneszközeit minden tanuló készítse elő. A szükséges felszerelésen kívüli, tanórát és tanulást zavaró eszközöket (játékok, mobiltelefonok, személyi hívók,  hordozható audio és video lejátszók, PDA eszközök stb.) az órán használni tilos. Ezek az elektronikus eszközök, csak kikapcsolt vagy elnémított állapotban, a táskába eltéve vihetők be a tanórára. Mobiltelefonok órán még számológépként sem használhatók! Amennyiben a tanuló az órán használja a mobiltelefonját, illetve az egyéb előzőekben említett eszközt vagy bármilyen más módon zavarja velük az oktatást, az óra menetét, a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása érdekében fel kell szólítani az eszköz kikapcsolására és táskába tételére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, az óra további időtartamára el lehet venni az eszközt, amit kicsengetés után a tanulónak vissza kell adni. A szaktanár a tapasztaltakat jelenti az osztályfőnöknek, aki figyelmeztető intézkedéssel elmarasztalja a tanulót. (figyelmeztető intézkedéseket lásd: VII.5 fejezet).

Tanulót óráról csak rendkívüli esetben szabad kihívni. Tanórán iskolarádiós hirdetés vagy körözvény felolvasása csak kiemelten fontos esetben, az iskolavezetés engedélyével történjék, ha egyéb más módon nem megoldható.

A hatályos jogszabályok alapján, a tanórán az előadó tanár, illetve az ott résztvevők engedélye nélkül kép és hangrögzítő berendezéseket használni tilos!

Tanórán kívüli foglalkozások rendje

A tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei és a feltételek megléte esetén iskolánk tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ilyenek lehetnek:

·       szakkörök,

·       tanulószobai foglakozások, felzárkóztatók, korrepetálások,

·       tömegsport foglalkozások,

·       tanulmányi, szakmai, kulturális és sport versenyek rendezése, illetve versenyekre való felkészítés,

·       egyetemi, főiskolai előkészítők,

·       művészeti, színjátszó csoport.

III.2. A hetes feladatai

Szünetben:

·       a tanterem szellőztetése,

·       a tábla letörlése,

·       a tanórai munkához szükséges eszközök biztosítása.

Tanítási órán:

·       óra elején jelentés a létszámról, észlelt rendellenességről, kárról,

·       tanár késése esetén (10 percen túli) jelentés az igazgatóhelyettesi irodában,

·       óra végén a terem rendjének és tisztaságának ellenőrzése, szükség esetén intézkedés,

·       az utolsó óra után a hetes -  tanári felügyelettel – a társaival a székeket a padokra helyezteti és gondoskodik arról, hogy a termet az osztály rendezett állapotban és bezárt ablakokkal hagyja el.

III.3. Tanulói ügyelet

Portaügyelet

A portaügyeletet meghatározott sorrendben, párosával látják el az osztályok tanulói, osztályfőnöki kijelölés alapján. Portaügyelet nem automatikus mindenki számára, az osztályfőnök csak az arra érdemes tanulót bízza meg a feladat ellátásával! Az ügyelet 7⁴⁰ –kor kezdődik és 14³⁰ -kor fejeződik be. Munkájukat az iskola főállású portásának irányítása, útmutatása szerint végzik, amelynek rendje részletesen szabályozott. Az iskolába érkező vendégek először a portaügyelettel találkoznak – itt szerzik első benyomásukat -, ezért alapvető elvárás a portások kulturált, megfelelő megjelenése (világos ing vagy blúz, sötét nadrág vagy szoknya) és viselkedése.

III.4. A munkarend egyéb szabályai

A személygépkocsival való iskolába járást lehetőleg kerülni kell. Amennyiben mégis személygépkocsival érkezik a tanuló az iskolába, a közlekedésre vonatkozó szabályokat szigorúan be kell tartania. A gépjárművet használni csak beérkezéskor illetve a tanítás végén, az iskolából való eltávozáskor lehet, nem lehet az a vezetési tudás vagy az anyagi helyzet hivalkodásának tárgya.

Motorkerékpárokat, kerékpárokat a kijelölt helyen saját felelősségre lehet elhelyezni.

Iskolarádió – a működtetést segítő felnőtt dolgozó felügyeletével – az igazgatósággal egyeztetett időpontban és módon (tartalom, minőség, hangerő...) működhet.

Plakátok, hirdetmények az igazgatóság engedélyével – bélyegzővel ellátva – kerülhetnek ki a faliújságokra.

Osztálynaplót a tanuló nem kaphat kézhez.

IV. Tanulók közösségei, a diákönkormányzat

A tanulók a következő iskolai közösségek munkájában vehetnek részt: szakkör, sportkör, diákkör, osztály-, és iskolai diákönkormányzat. A tanulóközösségek jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

A tanulók, tanulóközösségek, diákkörök és a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik iskolánkban, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztály-diákönkormányzatban megválasztott küldöttekből választott diákönkormányzati vezetőség irányítja.  A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

 A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit. A diákönkormányzat irodáját a tanulók meghatározott időpontokban észrevételeikkel felkereshetik.

A diákönkormányzat minden évben tájékoztatást kap az ingyenek tankönyvre jogosult tanulók köréről.

IV.1. A diákönkormányzat véleményezési joga

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelező azonban a diákönkormányzat véleményét kikérni:

·       a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

·       a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál,

·       az iskola tanulója ellen indított fegyelmi eljárás során, a fegyelmi büntetés meghozatalánál,

IV.2. A diákönkormányzat egyetértési joga

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következő kérdésekben:

·       az iskola szervezeti-működési szabályzatának jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásakor, módosításakor,

·       ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

·       a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

IV.3. A diákönkormányzat döntési joga

A diákönkormányzat a - a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:

·       a saját működéséről,

·       a működésükhöz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

·       hatáskörei gyakorlásáról,

·       egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

·       az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének (iskolaújság, iskolarádió …) létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer vezetőinek, munkatársainak megbízásáról.

IV.4. A diákközgyűlés

Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából a következők alkalmazásával:

·       a diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi az iskola éves munkatervében meghatározott időben,

·       az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról,

·       a diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez,

·       a diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

V. A tanulók magatartásának, megjelenésének általános szabályai

 Iskolánk minden tanulójának komoly felelőssége, hogy magatartásával, megjelenésével bizonyítsa, miszerint érettségizni, illetve szakmai végzettséget szerezni jött az iskolánkba, ugyanakkor óvja iskolánk becsületét, növelje jó hírnevét. Kerülni kell minden olyan cselekedet, megnyilvánulást, amely szembehelyezkedik iskolánk erkölcsi alapelveivel. Tetteiben, megnyilatkozásaiban, megjelenésében érvényre kell jutnia a tiszteletnek, udvariasságnak, kulturáltságnak. Törekedjen önmaga mind tudatosabb megértésére, kapcsolataiban, magánéletében az emberi szeretet, mértéktartás jellemezze. Az alábbiakban leírt magatartási és megjelenési szabályok - egy-két kivételes esettől eltekintve - nemcsak az iskolában érvényesek, hanem időben és térben azon kívül is.

V.1. Tanulók magatartásának szabályai

A napszaknak megfelelően kell köszönteni az iskola valamennyi tanárát és felnőtt dolgozóját, az épületen belül pedig minden felnőtt személyt.

Tanórán

A tanórai sikeres munka előfeltétele a fegyelmezettség, a koncentrált figyelem, a másik - tanár és diák - munkájának megbecsülése. Az eredményes tanulás első és egyben elengedhetetlen szakasza az órai munkában való folyamatos részvétel. A hozzászólásokat előzze meg a jelentkezés, illetve a tanári engedély. Az óra alatt étel, ital fogyasztása, rágógumi rágása kulturálatlanság, nem megengedett.

Szünetekben

A folyosókat és a lépcsőket szabadon kell hagyni a közlekedés számára. Az ablakokban, lépcsőfeljáróban ülni balesetveszélyes és tilos. Kerülni kell a tettleges durvaságot éppúgy, mint annak szóbeli formáját, az alantas, trágár beszédet, minden olyan megnyilvánulást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja, vagy megsérti. A fiúk és lányok közötti kapcsolatban a mértékletesség legyen a vezérelv, amiből egyértelműen kiderül, hogy mi az, ami a közösségre tartozik, s mi az, ami magánügy.

Ünnepélyeken, rendezvényeken

Fokozott külső és belső, testi és lelki fegyelem alapvető követelmény az ilyen alkalmakkor. A Himnusz, a Szózat éneklésekor, elhangzásakor a vigyázz-állás, az iskolánk zászlójának köszöntésekor, – ha nem ülünk- a nyugodt állóhelyzet mindenki számára elvárás. A tanórai fegyelem követelményei érvényesek az ünnepélyeken is (étkezés, rágógumi rágása stb. tilos).

Az iskolán kívül, de iskolai rendezvényeken

A tanulóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az iskolán kívül is iskolánk tanulói és e szerint kell viselkedniük. Ide tartoznak például az osztálykirándulások, szakmai és tanulmányi kirándulások valamint az iskolabálok, amelyek az iskolán kívül kerülnek megszervezésre. Kirándulásokon a kísérő tanárok (osztályfőnök, szaktanár) vagy kísérő felnőttek (pl.: szülő) kéréseit, utasításait be kell tartaniuk. A rend veszélyeztetése esetén az osztályfőnök vagy az igazgató alkalmazza a büntetés fokozatait. A tanórán kívüli foglalkozásokon (ha azok nem fakultatívak) kötelező a részvétel. A tanórán kívüli foglalkozásokra a résztvevő tanuló köteles magával hozni diákigazolványát, TAJ-kártyáját, személyi igazolványát. Fennálló betegségéről, rendszeresen szedett gyógyszerekről a vezetőt indulás előtt tájékoztatni kell. A programra befizetett előzetes összeg orvosi igazolás ellenében közös megegyezéssel (szülő – osztályfőnök, vezető) fizethető vissza. A tanórán kívüli foglalkozásokat a résztvevők együtt kezdik és hazaérkezéskor együtt fejezik be, megszakítani nyomós indokkal a mindenkori vezető engedélyével lehet.

Tömegközlekedési eszközök használata esetén a tanuló köteles a csoporttal együtt maradni, a kísérő, vezető által meghatározott útvonalon közlekedni. Amennyiben a csoporttól elmarad, s nem tudja elérni a kísérőt, nem érzi magát biztonságban, az adott helyen működő hatóság (metró, vasút, rendőrség, biztonsági szolgálat) segítségét kérje. A diák köteles minden balesetveszélyes helyzetet kerülni (vonatablakon kihajolni, ajtókat kinyitni, másik kocsiba átmenni stb.). A gyalogos közlekedésben is fokozott figyelem kívánatos, tekintve, hogy jellemzően ismeretlen helyen tartózkodnak.

Szeszesitalok, dohányzás és kábítószerek fogyasztása

Az iskolában, illetve az iskolán kívül tilos szeszesital árusítása és fogyasztása.

 A 2000. január elsején életbe lépett nem dohányzók védelmében hozott törvény alapján, az iskola egész területén tilos a dohányzás (18 év felettiekre vonatkozó kiegészítést lásd a A belső udvar rendje cím alatt a 25. oldalon).

A kábítószer fogyasztása, terjesztése, tárolása már büntetőjogi kategória, így a házirendben történő megemlítése csak a rendkívüli veszélyességére való figyelmeztetés miatt történik.

V.2. Tanulók megjelenésének szabályai

Az iskola a ruházat és egyéb viseletekben nem törekszik egyformaságra, uniformizálásra, de a hóbortokat, végleteket tiltja. Kerülni kell az olyan viseletet, amelynek külsőségei negatív társadalmi tartalmat hordoznak, ugyanakkor azokat is melyeknek az adott környezetben való viselete udvariatlanság, ízléstelenség (pl. a sapka épületen belüli viselete). A tanuló külső megjelenésében legyen ápolt és tiszta. Öltözködjön ízlésesen, alkalomszerűen. Az iskolában értékes, feltűnő ékszereket csak saját felelősségére viselhet, ezért az iskola anyagi felelősséget nem vállal, éppúgy mint bármi más személyes tárgyért sem, amit a tanuló az iskolába magával hoz.

Az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken elvárás, hogy minden tanuló az alkalomhoz illő ruhában jelenjen meg (fehér ing illetve blúz valamint sötét nadrág illetve szoknya).

VI. A tanulók hiányzása, mulasztása

A tanítási napokról, a tanítás nélküli munkanapokról, ünnepélyekről, rendezvényekről stb. való távolmaradást csak előzetes engedéllyel lehet kérni, vagy utólag igazolni.

Előzetes engedéllyel

Előre látható, várható, események (iskolai érdek, hatósági vagy hivatalos ügy, családi esemény, speciális orvosi kezelés, társadalmi események, sztrájk stb.) miatti távollétet engedély kérése céljából előre jelezni kell. Ilyen esetben utólagos igazolás nem fogadható el. Engedélyt a következők adhatnak:

·       szaktanár       :       1 óráról (az osztályfőnökkel egyeztetve),

·       osztályfőnök   :       3 napról,

·       igazgató         :       4 vagy több napról,

·       szülő              :       az előre nem látható események bekövetkezésével együttesen 3 alkalommal, alkalmanként egy napnál nem hosszabb időre.

Utólagos igazolással

Előre nem látható – várható – események (betegség, tragédia a családban, természeti katasztrófa, társadalmi események, közlekedési nehézségek stb.) miatti távollétet utólagosan kell igazolni. Esetükben a következő igazolások fogadhatók el:

·       orvosi,

·       hatósági, hivatali személy általi,

·       szülő (az előzetesen kért engedéllyel együtt, 3 alkalommal, alkalmanként egy napnál nem hosszabb időre).

Az igazolásokat minden esetben az osztályfőnöknél az ellenőrzőbe beiratva, szülői láttamozással kiegészítve kell igazolni a hiányzást követő osztályfőnöki órán, de legkésőbb 8 munkanapon belül. Amennyiben az igazolás – indokolt esetben - külön papíron történik, a szülő az ellenőrzőben, a hiányzás tényét meg kell hogy erősítse. A szülő, gondviselő lehetősége szerint – az igazolás bemutatása előtt is – igyekezzék mielőbb értesíteni az iskolát, illetve az osztályfőnököt a hiányzásról. Az igazolás elmulasztása vagy késedelmes igazolás esetén a hiányzás igazolatlannak minősül. Az igazolatlan hiányzás, figyelmeztető intézkedést (3, 5, 7, 9 igazolatlan óra elérése esetén Figyelmeztető intézkedések cím alatt részletezett módon), vagy súlyosabb esetben (30 óráig) egyéni elbírálás szerinti fegyelmi büntetést von maga után.

Az óra becsengetése után érkező tanuló későnek számít, amit a tanár az osztálynaplóban jelez (K), és percnyi pontossággal bejegyzi a késés időtartamát. Az osztályfőnök a késéseket összesíti és amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, úgy a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

Az igazolatlan mulasztásról tanköteles tanulónál[1] már az első, míg a nem tanköteles kiskorú tanuló esetében a 10 igazolatlan óra elérésekor értesíti az iskola a szülőt. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója szabálysértési eljárást kezdeményez a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőjénél. Ha a tanuló igazolatlan hiányzásai meghaladják a 30 tanítási órát, a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, a tanköteles tanuló tanévet ismételni köteles.

Ha a tanulónak egy tanítási évben igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a 250 tanórát, vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20%-át, vagy egy adott tantárgyból az egész évre előírt óraszám 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye megfelelő számú érdemjeggyel nem volt értékelhető, akkor a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha kérelmére a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja.

Iskolai érdekből (pl.: OKTV, SZÉTV, OSZTV, kulturális találkozók, sportcélú hiányzások, stb.) való hiányzás is bekerül a naplóba az ok feltüntetésével, de a mulasztási órák számát nem növeli.

VII. Tanulók értékelése, minősítése

VII.1. Tanulmányi munka értékelése

Az iskola a tanulók tanulmányi munkáját a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén az érdemjegyek alapján osztályzattal minősíti.  A VII.2 (Az osztályozóvizsga) pontban részletezetteknek megfelelő esetekben a tanulmányi munka értékelése osztályozóvizsgán történik.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, amelyről a nevelőtestület az év végi osztályozóértekezletén dönt.

Ha a tanuló év végi osztályzata egy vagy több tantárgyból elégtelen, javítóvizsgát tehet.

Ha a nem tanköteles tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette, tanulói jogviszonya megszüntethető.

A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap.

A tanulók értékelésének rendjét és a továbbhaladás feltételeit az intézmény pedagógiai programja részletesen szabályozza.

VII.2. Az osztályozóvizsga

Az osztályozóvizsga szerepe, hogy a tanuló félévi és év végi osztályzata megállapítható legyen, ha egyébként jegyei alapján ezt nem lehet megtenni. A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha:

·       felmentették bizonyos tanórán való részvétel alól;

·       magántanuló;

·       az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget;

·        a megengedhető időnél többet mulasztott a tanév során és emiatt teljesítménye a hiányzások miatt nem értékelhető megfelelő számú érdemjeggyel ( feltéve, ha erre a nevelőtestület engedélyt adott )

·       évközi vagy év végi átvétel előtt, ha azt az igazgatója előírja;

·        ha számára az igazgató egyéb ok miatt engedélyezte az osztályozóvizsga letételét.

A tanuló lehetősége, hogy az osztályozó vizsgát független vizsgabizottság előtt tegye le. Ebben az esetben a tanulót az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt iskola vizsgabizottsága fogja vizsgáztatni. Aki élni kíván ezzel a lehetősséggel, annak az iskola osztályozóvizsgára kötelező döntésétől számítva 3 napon belül kell e szándékát bejelentenie az iskola igazgatójának. A kérelmet kiskorú tanuló esetén a szülőnek is alá kell írnia és a kérelemben szerepelnie kell azon tantárgy megjelölésének, amelyből független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni a tanuló.

Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét a jogszabályoknak megfelelően az igazgató jelöli ki. Az egyéni vizsgák időpontját a szaktanár állapítja meg a tanulóval való egyeztetés után.

A vizsgabizottság az iskola tanáraiból áll (3 fő), akiket az igazgató jelöl ki. Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeli-szóbeli) a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Az írásbeli vizsga esetén a tanulónak maximum 60 perc áll rendelkezésre vizsgatárgyanként, a szóbeli vizsgán pedig a tanulónak az általa húzott tétel kidolgozására minimum 20 percet kell biztosítani.

Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a vizsgabizottság minden tagja aláírásával hitelesít.

Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti, ezért osztályzata elégtelen.

Sikertelen osztályozóvizsga esetén - a tanuló kérésére - lehetőséget adhat az igazgató a javítóvizsga letételére.

VII.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése

A szaktárgyak osztályzatán kívül minden tanuló minősítést kap a magatartásáról, illetve szorgalmáról. A minősítést az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok és az osztály vagy diákönkormányzat véleményének kikérésével - az alábbiakban felsorolt szempontok alapján végzi.

Magatartás értékelése

Példás (5):

-        példamutató, követésre méltó magatartás tanáraival, társaival szemben,

-        kiemelkedő tevékenység nyújtása

-        kulturált beszéd, viselkedés,

-        az osztályközösségre pozitív hatással van,

-        a tanulás mellett plusz feladatokat vállal,

-        nincs igazolatlan hiányzása,

-        közösségi feladatokat önként vállal, kezdeményező,

-        a házirend követelményeit megtartja, társait annak megtartására ösztönzi.

Jó (4):

-        igazolatlan hiányzása nem haladja meg a 2 tanítási órát,

-        kötelességeit maradéktalanul ellátja,

-        az iskolai rendezvényeken részt vesz,

-        a házirendet betartja,

-        támogatja, segíti azokat, akik helyes irányba befolyásolják a közösséget,

-        szívesen vesz részt a közösség életében.

Változó (3):

-        igazolatlan hiányzása nem éri el az 5 tanítási órát,

-        rendszeres késések az órákról,

-        szaktanári figyelmeztetés,

-        osztályfőnöki figyelmeztetés,

-        tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani,

-        nem tartja be a Házirend szabályait.

Rossz (2):

-        5 órát elérő vagy azt meghaladó igazolatlan hiányzás,

-        az iskolából, rendezvényekről engedély nélküli távozás,

-        jegyek, igazolások hamisítása,

-        egynél több osztályfőnöki megrovásnál alacsonyabb fokozatú figyelmeztető intézkedés,

-        osztályfőnöki megrovás vagy annál magasabb fokozatú figyelmeztető intézkedés,

-         fegyelmi büntetés,

-        viselkedése durva, megengedhetetlen hangvételű,

-        a közösségre romboló hatással van,

-        szándékosan megszegi a házirend szabályait.

 

Szorgalom értékelése

Példás (5):

-        tanulmányi munkájában képességeit maximálisan felhasználja,

-        munkájában céltudatos,

-        munkáját az állandóság, tervszerűség jellemzi,

-        munkavégzése pontos, megbízható,

-        van határozott érdeklődési köre

-        részt vesz szakkörök munkájában,

-        órai aktivitásával segíti a tananyag feldolgozását.

Jó (4):

-        rendszeresen tanul, képességeinek megfelelően teljesít,

-        munkájában lelkiismeretes, rendszeres,

-        érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül.

Változó (3):

-        tanulmányi munkáját nem kellő rendszerességgel végzi,

-        csak külön figyelmeztetésre fog munkához,

-        iskolában és iskolán kívül a szétszórtság jellemzi.

Hanyag (2):

-        tanulása alkalomszerű, megbízhatatlan,

-        érdektelenség, közöny jellemzi a tanulmányi munkáját,

-        egynél több tantárgyból elégtelen osztályzata van.

VII.4. Jutalmazás, dicséret

Az iskola jutalomban részesítheti az arra érdemes tanulóit vagy csoportjait. A jutalom a következő esetekben adható:

·       kiemelkedő munkáért (tanulmányi, művészeti, sportteljesítmény, …),

·       megbízható, szorgalmas tevékenységért.

A jutalom formái a következőkben felsoroltak lehetnek.

Szóbeli vagy írásbeli dicséretek

Szaktanári:

-        az iskolai versenyeken való eredményes szereplésért,

-        házi pályázatokon való részvételért,

Osztályfőnöki:

-        területi versenyeken való eredményes szereplésért,

-        közösségért végzett munkáért (tisztségviselés, bál, diáknapok, kirándulás szervezéséért),

-        műsorok szervezéséért,

-        fesztiválokon, kulturális rendezvényeken való szereplésért (Kisfaludy Napok),

 

 

Igazgatói:

-        fesztiválokon, kulturális rendezvényeken elért eredményekért,

-        megyei, területi versenyeken elért helyezésért,

-        országos versenyeken való eredményes szereplésért (OKTV, diákolimpia),

 

Nevelőtestületi:

-        kiemelkedő tanulmányi, művészeti vagy sportmunkáért,

 

 

Bercsényi oklevél (9-12. évfolyamos tanulók esetében):

-        a négy évben végzett kiemelkedő tanulmányi munkáért,

-        kiemelkedő sport, kulturális, egyéb tevékenységért,

-        szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséretek miatt,

-        országos versenyen elért eredményért,

 

Jó tanuló – jó sportoló cím (9-12. évfolyamos tanulók esetében):

-        a négy évben végzett kiemelkedő tanulmányi eredmény (4,5 körüli átlag) és korosztályos válogatottság esetén.

 

Fehér Miklós – Díj

Ezt a díjat minden évben megkapja:

-        az iskola kimagasló tanulmányi eredményű tanulója, aki példaértékű magaviseletű és a sportban is kimagasló teljesítményt nyújt;

-        és egy olyan felnőtt, aki az iskolában folyó oktató – nevelőmunkát kiemelkedő módon támogatja.

 

Bercsényi emlékérem

Elismerő kitűntetés, melyet három kategóriában ítél oda az iskola (nevelőtestület egy tagja, nevelő-oktató munkát segítő egy alkalmazott és egy tanuló részére).

Elbírálási szempontok a tanuló részére: kiemelkedő sportteljesítmény, példaértékű tanulmányi eredmény, magas színvonalú közösségi munka, példamutató magaviselet.

 

Szabadnap

Szabadnap adható:

·       a tanulmányi versenyek első fordulójában résztvevőknek a verseny napjára,

·       a tanulmányi versenyek második fordulójában résztvevőknek a verseny napjára plusz még egy napra,

·       a döntőbe jutott tanulók részére a szaktanár javaslatára, igazgatói rendelkezés szerint,

·       középfokú, C típusú nyelvvizsga letétele esetén, a vizsga napjára és az azt megelőző napra

 

 

 

Tárgyjutalom

Az iskola és a támogatására szerveződött alapítványok valamint a partnerszervek segítségével külön rendelkezés szerint.

Pénzjutalom

Az iskola és a támogatására szerveződött alapítványok valamint a partnerszervek segítségével külön rendelkezés szerint.

VII.5. Figyelmeztetés, büntetés, a tanuló kártérítési felelőssége

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, a Házirendben foglaltakat gondatlanul vagy szándékosan megszegi,  figyelmeztető intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. A figyelmeztető intézkedésekkor általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. Az alábbiakban részletezésre kerülő fokozatok vétségtől függően (pl. kirívóan súlyos kötelezettségszegés elkövetése) átléphetők.

Figyelmeztető intézkedések

A tanulóval szemben  az alábbiakban felsorolt figyelmeztető intézkedések hozhatók.

Szaktanári figyelmeztetés:

-        óra alatti fegyelmezetlenség,

-        többször hiányos felszerelés,

-        a tanítási óra alatti munka tudatos zavarása,

-        a tanulmányi kötelezettség teljesítésének elmaradása.

Osztályfőnöki figyelmeztetés:

-        3 igazolatlan óra,

-        iskolai rendezvényekről engedély nélküli távolmaradás,

-        a tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése,

-        iskolai ünnepségeken való fegyelmezetlen magatartás,

-        ellenőrző könyv többszöri hiánya,

-        sorozatos, szándékos késések,

-        tanárokkal, az iskola dolgozóival szembeni durva magatartás,

-        az előző fokozati vétségek ismétlődése.

Osztályfőnöki intés:

-        5 igazolatlan óra,

-        nem megengedett dohányzás,

-        az előző fokozati vétségek ismétlődése.

Osztályfőnöki megrovás:

-        7 igazolatlan óra,

-        engedély nélküli eltávozás,

-        az agresszió, a másik tanuló bántalmazása, fenyegetése,

-        a szándékos károkozás,

-        az előző fokozati vétségek ismétlődése.

Igazgatói intés:

-        a házirend durva megsértése,

-        9 igazolatlan óra,

-        előző fokozati vétségek ismétlődése.

Igazgatói megrovás:

-        a házirend durva megsértése,az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,

-        ellenszegülés, tiszteletlenség a tanár és az iskola alkalmazottjaival szemben,

-        előző fokozati vétségek ismétlődése.

Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi büntetés lehet:

·       megrovás,

·       szigorú megrovás,

·       meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem alkalmazható),

·       áthelyezés másik osztályba, iskolába (csak akkor, ha az átvételről a másik iskola igazgatójával megállapodás történt),

·       eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható),

·       kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható).

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás indításáról a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőjét is) értesíteni kell. Az eljárás során a tanulót meg kell hallgatni. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy ha a kötelességszegés tisztázása ezt indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót (kiskorú tanuló esetén szülőjét is) meg kell hívni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a megbízott ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt, vagy ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel.

A fegyelmi és kártérítési felelősségről, valamint a fegyelmi tárgyalás pontos rendjéről a 11/1994 MKM rendelet és annak 5. melléklete rendelkezik.

A tanuló kártérítési felelőssége

Ha a tanuló az iskolának jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell vele szemben eljárni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg azonban:

·       gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötven százalékát,

·       cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanuló szándékos károkozása esetén az okozott kár nagyságát, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét kell megtéríteni.

VIII. Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának rendje

Az iskolaépület valamennyi helyiségében ügyelni kell a falak, a padló, a berendezési tárgyak épségére és tisztaságára. Ha valaki kárt okoz, vagy észlel (ez utóbbi leírt feladata a hetesnek is), a hibát, rendetlenséget jelenteni kell az órát tartó szaktanárnak vagy óra hiányában az iskola gondnokának.

A tanulók az iskola elektromos hálózatát semmilyen célra nem használhatják!

A termek, osztályok díszítésénél törekedni kell arra, hogy a nevelési, oktatási feladatoknak megfelelő és ízléses legyen, ne károsítsa a helyiséget.

Tantermek

Iskolánkban a 10. évfolyamtól kezdődően a 12. évfolyamig az osztályok saját tanteremmel rendelkeznek. A terem tisztaságáért, rendben tartásáért így ezek az osztályok felelnek.

Szaktantermek

Belépni a szaktanár jelenlétében vagy engedélyével szabad. Használatuk részletesen szabályozott, amelyet az ott oktató pedagógus az első foglalkozásokon ismertet (pl.: kémia előadó, számítástechnika termek, idegen nyelvi laborok).

Tornacsarnok, öltözők

A tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a tornacsarnokban. Az öltözők rendjére külön – az öltözőre kifüggesztett szabályzat - vonatkozik, amelyet az ott oktató pedagógus az első foglalkozásokon ismertet.

A belső udvar rendje

A régi épület és a futófolyosó között belső udvar került kialakításra, ahol lehetőség van az óraközi szünetek eltöltésére.

A 18. életévüket betöltött tanulók részére dohányzóhelyet jelöltünk ki a futófolyosó felőli oldalon, a fedett területen. A dohányzásra és a kulturált viselkedésre vonatkozó szabályok be nem tartása esetén, igazgatói rendeletre a dohányzás megszűntethető!

18 év alatti tanulók csak az udvar egyéb területein tartózkodhatnak. Az udvar rendjére a szünetekben kijelölt tanári és diák ügyelet felügyel.

Tanműhely, tanműhely körüli iskolaudvar

A tanulók gyakorlati oktatásra is csak a főportán keresztül érkezhetnek, illetve távozhatnak. A tanműhelyben a tanuló csak a tanár által kiadott és a tanterv szerinti munkafeladatot végezheti.

Az iskolaudvar a műhely része, a javítandó gépjárművek parkolóhelye, és közlekedési útvonal a tanműhelyben lévő osztálytermekhez. Itt a szünetekben a tanulók nem tartózkodhatnak. Tanulóink az intézmény területén, engedély nélkül gépekhez nem nyúlhatnak, gépkocsiba nem ülhetnek, gépkocsit üzemeltetni még érvényes jogosítvánnyal is tilos.

A tanműhely és a tanműhely körüli iskolaudvar használatának rendjét  az ott oktató pedagógus az első foglalkozásokon ismerteti.

Könyvtár

A könyvtár a  könyvtárhasználat szabályai szerint minden tanulónak rendelkezésére áll. A kifüggesztett nyitvatartási rend szerint kereshető fel, használata ingyenes.

Orvosi szoba (iskolaorvosi rendelés és védőnői szolgálat)

A kifüggesztett rendelési időben látogatható. Az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével a következőket biztosítja:

·       sürgősségi ellátás,

·       periodikus szűrővizsgálatok és azok jelentésének elvégzése (felvételi, sorozás, továbbtanulás, stb.),

·       járvány megelőzése (oltások, felvilágosítás stb.),

·       tanulók szomatikus és pszichés állapotának ellenőrzése,

·       szenvedélybetegségekről való felvilágosítás és a beteg kiszűrése,

·       felvilágosítás, tanácsadás, egészséges életmódra nevelés.

Iskolatitkári adminisztráció

·    a tanuló hivatalos ügyben, a nagyszünetben, 10³⁵ – 10⁵⁵-ig vagy 13⁰⁰ – 15³⁰-ig keresheti fel,

·       diákigazolványok hitelesítése, pótlása a „Diákigazolvány ügyintézés” felirattal ellátott helyiségben történik.

 a titkárságon történik a

·       felvétellel és kimaradással, kikérőkkel kapcsolatos ügyek intézése,

·       hivatalos iratokról másolat-készítése,

·       érettségivel, továbbtanulással, beiskolázással kapcsolatos ügyintézés.

Gazdasági iroda

A gazdasági irodában kifüggesztett időpontban intézendő:

rendszeres jelleggel

-        az ebédbefizetés,

-        az ECDL vizsga díjának befizetése

eseti jelleggel

-        iskolai felszerelésekben keletkezett károk bejelentése az iskola gondnokánál,

-        talált tárgyak leadása az iskola gondnokánál.

Fénymásolás diákoknak:

A naplószoba ajtaján elhelyezett táblán feltüntetett időpontokban, térítés ellenében történik.

Tanári szoba

A tanuló a tanári szobában felügyelet nélkül nem tartózkodhat, a keresett tanárt lehetőleg hívassa ki.

Naplószoba

Tanuló a naplószobába nem léphet be!

IX. A házirend felülvizsgálata

A házirendet kötelező felülvizsgálni jelentősebb jogszabály-módosítások után, valamint ha  az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, és a Szülői Választmány együttesen igényt tartanak erre.

Abban az esetben, ha valamilyen változtatás indokolja, a házirendet ezen kívül is módosítani lehet az előzőekben felsoroltak valamelyikének kezdeményezésére.

A házirend felülvizsgálatában intézményes módon és szervezetten közreműködik:

·       az igazgató és a nevelőtestület,

·       a szülői választmány,

·       a diákönkormányzat.

A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat és a szülői választmány egyetértésével. Érvényessé a fenntartó jóváhagyása után válik.